Ha az állam olyan kórházfejlesztést támogat, mint a miénk, azzal valójában az adófizetőknek spórol – állítja Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont Zrt. vezére. Az állami támogatás fejében a magánszolgáltatók is több népegészségügyi feladatot láthatnak el.
Néhány magánintézményben már végeznek robotok felhasználásával térdprotézisműtéteket. Az MI-vel megtámogatott szerkezetek pontosan modellezik, hogy a protézis hogyan illeszkedne a legjobban.
A Csányi Sándor OTP-vezérhez köthető magánkórházat az Alkotás útján található egység felújításával hozzák létre. 2027-től fogadhat betegeket.
A legtöbb magyar továbbra is csak akut egészségügyi panaszokkal fordul orvoshoz, akár állami, akár magánellátásban vesz részt. Az utóbbiban azonban érdekes trend bontakozott ki: az alkalmankénti fizetés helyett egyre népszerűbbek a rendszeres hozzájárulást követelő egészségbiztosítások. Ez azonban egyelőre inkább köszönhető a munkaerőért versengő cégeknek, mint a magyar társadalom egészségtudatosságának.
Automatizált robotrendszerekkel, a páciensek és a dolgozók mozgásának előzetes szimulációjával és a gazdaságos üzemeltetést szolgáló energetikai megoldásokkal segíti a hatékony betegellátást az egészségügyi intézmények következő generációja. Ezeket az orvosokkal szoros együttműködésben tervezik meg az építészek. Már Magyarországon is több ilyen projekt van folyamatban – tájékoztatta a hvg.hu-t az új szemléletet meghonosításán dolgozó Paulinyi & Partners építésziroda.
Észrevették a magyar pénzemberek az egészségügyben és az élettudományokban rejlő profitot. Egyre több jel utal arra, hogy ennek kiaknázását az Orbán-kormány is elő akarja segíteni a hozzá közel állók számára.
Az intézmény alapítója, vezetője eladta a maga 25 százalékos részét a Csányi érdekeltségébe tartozó cégnek.
Március vége óta már csak az Emmi engedélyére vár a Budai Egészségközpont, miután felajánlották a kormánynak, hogy koronavírusos betegeket fogadnak, hiába.
A mára járványközponttá alakult Budai Egészségközpont dolgozói olyan arcpajzsokat viselnek, amiket egy magyar startup tervei alapján készítettek. Közben máshol is nyomtatott eszközökkel segítik az orvosokat.
Nem a tőke hiánya korlátozza a magánegészségügy fejlesztését. Világos kormányzati szándék híján minden megy tovább a maga esetleges módján.
Négymilliárd forint a Budai Egészségközpont épületének kikiáltási ára.
Az OTP vezérigazgatója már a Budai Egészségközpont többségi tulajdonosa is, és a következő évtizedek egyik nagy lehetőségeként tekint a magánegészségügyre.
Az OTP-vezér éppen akkor fektetett be a sportegészségügyben jártas Budai Egészségközpontba, amikor a Sportkórház helyzete bizonytalanná vált.
Csernavölgyi István ma már a Budai Egészségközpontot vezeti.
A magyar állam eddig semmit sem fizetett a Covid-ellátásban való részvételért a szolgáltatónak, annak ellenére, hogy az intézmény havi elszámolást küld az Emberi Erőforrások Minisztériumának.
Müller Cecília elmondása szerint már március 23-án már kijelölték a központot a fertőzöttek ellátására.
Több mint 4 milliárd forintért cserélt gazdát az ingatlan tulajdonjoga.
Az épület kikiáltási ára 4 milliárd forint.
A Budai Egészségközpont az Alkotás úti Országos Gerincgyógyászati Központ mellé épít önálló szárnyat. A cég résztulajdonosa, a gerincgyógyász Varga Péter Pál szerint torz a kormányzati attitűd: „ha nem tudunk kellően megfizetni, nem is abajgatunk azzal, hogy hogyan gyógyítasz”.
Magyarországi ingatlanok megszerzésére alapított új céget Csányi Sándor, a leggazdagabb magyar, az OTP Bank első embere.
